haricska

TARTALOM

harmados

harisnya

1. a l�bfejet �s l�bsz�rat fed� ruhadarab. Egy�b elnevez�sei: harizsnya, botos (DK-Dun�nt�l), kapca (Dun�nt�l), strimfli, fuszekli (D-Mo.). A magyar parasztviseletben �j kelet�, nem jelent�s. Papucsviselet eset�n a mez�tl�bass�g, bocskor- �s csizmaviselet eset�n a kend�szer� → kapca felv�lt�ja. – A 16. sz.-ban feltal�lt k�t�tt harisnya egyik v�lfaja vastag gyapj�b�l k�sz�lt a 19–20. sz.-ban. Bok�ban gyakran el�t� sz�n�, h�romsz�glet�, ereszt�ke van (bok�s kapca), amely a kor�bbi szabott, bok�ban f�z�s harisnya eml�ke. A Dun�nt�l DK-i r�sz�n viselik f�rfiak �s n�k papucsf�l�kkel, f�rfiak bocskorral is. A 19. sz. k�znapi �ri viselete nyom�n orsz�gszerte t�bb�-kev�sb� elterjedt a n�knek a feh�r vagy m�s sz�n� pamutb�l k�t�tt, gyakran dudorokkal d�sz�tett (cs�cs�s, r�csk�s) harisny�ja, amely f�lcip�h�z illik. A n�pi viseletben �ltal�ban megnyilv�nul, hogy a vaskos l�b a sz�ps�gide�l. A harisny�t kapc�sok vagy s�vegesek, kalaposok k�sz�tett�k. A ny�ri c�rnaharisny�nak a S�rk�zben kapca volt a neve. A fiatalok harisny�ja �s az �nnepi feh�r volt; a vil�gosk�k ink�bb f�lgy�szos jelent�s�, m�g a k�v�sz�n�, „barna” �s fekete harisny�k az id�s �s gy�szol� n�k viselet�hez tartoztak. A torock�i n�k a piros csizm�ba piros-feh�r vagy k�k-feh�r keresztbe cs�kos harisny�t viseltek, ezek neve kapca vagy solov�ri volt. A harisnya ukr�n eredet� sz�. Els� el�fordul�sa 1470-b�l val�. – 2. Sz�kely f�rfiak poszt� → sz�rnadr�gja. A k�z�pkori szabott-varrott harisnya ut�da, a sz�rposzt�b�l varrott f�rfiharisnya a 18–19. sz.-ban a Dun�nt�lon �s a D-Alf�ld�n is megvolt. A Sz�kelyf�ld�n a gatya f�l�tt h�zisz�ttes gyapj�sz�vetb�l varrt feh�r, ellenz� n�lk�li harisny�t viseltek a bocskor vagy a csizmasz�r f�l�tt, s sz�k sz�r� ellenz�set h�ztak a csizm�ba (→ sz�kelyf�ldi viseletek). – 3. A → l�bb�r elnevez�se G�m�rben. – Irod. F�l Edit: N�pviselet (Bp., 1962); Thiel, Erika: Geschichte des Kost�ms (Berlin, 1968); Broby–Johansen, Rudolf: Az �lt�zk�d�s t�rt�nete (Bp., 1969).