Ugrás a tartalomhoz

Felderítő műhold

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
KH–4B Corona műhold
A KH–4B Corona műhold szerkezeti felépítése
Lacrosse radarfelderítő műhold építés alatt
Egy elképzelt rajz a Manned Orbiting Laboratory (MOL) űrállomás-programról. Az űrállomást a Gemini-programban használt űrhajók alapján tervezték.
Egy Corona-műhold által készített kép a Pentagonról.

A felderítő műhold speciális földfigyelő műholdtípus, melyet felderítési célokra használnak. Az 1970-es évekig (és néha még az 1980-as években is) a felderítő műholdak többsége az exponált filmet egy fémkapszulában, ejtőernyővel juttatta vissza a Földre, és süllyedés közben gyűjtötték be őket. A köznyelvben gyakran kémműholdaknak hívják őket.

Az Egyesült Államokban a műholdas felderítés központi irányító szervezete a Nemzeti Felderítő Hivatal (National Reconnaissance Office, NRO).[1]

Az Egyesült Államokban jelenleg az 1972 előtti felderítő műholdakról érhető el a legtöbb információ a FOIA információs szabadsági törvénynek köszönhetően, de sok adat még ebből az időből is titkosított. Időnként egy-két információ kiszivárog, mint például azok a KH–11 képek, amelyeket 1985-ben adott el valaki a Jane's Defence Weekly folyóiratnak.

Példák a felderítő műholdak feladataira:

  • nagy felbontású fényképek készítése (IMINT)
  • kommunikációs csatornák lehallgatása (SIGINT)
  • rejtjelzett kommunikáció
  • nukleáris kísérletek felderítése
  • rakétakindítások felderítése
IdőszakTípusjelzésKódnévOptikaMegjegyzések
1959–1972KH-1–KH-4CoronaFelbontás: 7,5 m, 2,75 m, 1,8 m
Gyújtótávolság: 0,6 m
Első ismert amerikai kémműholdsorozat. Az előhivatlan, de már exponált filmet ejtőernyős kapszulával juttatta vissza. A titkos Corona-program fedőtörténete a nyilvános Discoverer-program volt.
1960–1962 –SamosFelb.: 30 – 1,5 m
Gy.táv.: 0,7–1,83 m
A legtöbb műholdról rádiójelekkel továbbították a fedélzeten előhívott és elektro-optikusan letapogatott képeket. A programot valószínűleg a képek rossz minősége miatt törölték.
1961–1964KH-5ArgonFelb.: 140 m
Gy.táv.: 76 mm
Film ejtőernyős visszajuttatása.
1963KH-6LanyardFelb.: 1,8 m
Gy.táv.: 1,67 m
Egy konkrét helyszín megfigyelésére kifejlesztett, rövid ideig aktív program. A Samos-program fényképező-rendszerét használta, a filmet ejtőernyővel juttatta vissza.
1963–1967KH-7GambitFelb.: 0,46 mFilm ejtőernyős visszajuttatása.
1966–1984KH-8GambitFelb.: 0,5 mFilm ejtőernyős visszajuttatása.
1971–1986KH-9Hexagon
Big Bird
Felb.: 0,30 mFilm ejtőernyős visszajuttatása.
törölveKH-10DorianFedélzeti személyzettel ellátott labor. A Manned Orbiting Laboratory (MOL) űrállomást a Gemini-program alapján tervezték meg.
1976–1995KH-11Crystal
Kennan
Felb.: 0,15 m
Tükör: 2,3 m
Első ismert digitális képfeldolgozású kémműhold. Méretében és alakjában valószínűleg a Hubble-űrtávcsőre hasonlít.
1990?–napjainkig?KH-12Ikon
Improved Crystal
Felb.: 0,15–0,10? m
Tükör: 2,4–4? m
Digitális képfeldolgozás. Valószínűleg gyenge fényviszonyokkal illetve 3–5 mikrométeres hullámhosszú infravörös fénnyel is képes dolgozni. Elképzelhető, hogy valós idejű képet is tud továbbítani.
1999?–napjainkig?KH-138X? EIS?Felb.: 0,10?–0,04? m
Tükör: 4? m
Nagyon keveset tudni erről a rendszerről. Feltehetőleg radaros képfeldolgozást esetleg lopakodó technológiákat használ.
  1. ↑ Hajma 48. oldal
  • ↑ Hajma: Hajma Lajos: Az Amerikai Egyesült Államok titkosszolgálatai. In Dr. Héjja István (ed): Külföldi hírszerző és biztonsági szolgálatok (egyetemi tankönyv). Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. 2007.  

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]