Ugrás a tartalomhoz

Joni Mitchell

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joni Mitchell
SzületettRoberta Joan Anderson[1]
1943. november 7. (82 éves)[2][3][4][5][6]
Fort Macleod[1][7][8]
Állampolgársága
HázastársaLarry Klein (1982–1994)[1]
Foglalkozása
Iskolái
  • Alberta University of the Arts
  • Aden Bowman Collegiate
Kitüntetései
Lista
Magassága168 cm[14]
Zenei pályafutása
Műfajok
Híres dalBig Yellow Taxi
This Flight Tonight
You turn me on i'm a radio
Hangszer
Hang
IPI-névazonosító00021007060
Hangminta
You Turn Me On, I'm a Radio
Joni Mitchell aláírása
Joni Mitchell aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Joni Mitchell témájú médiaállományokat.

Joni Mitchell (született Roberta Joan Anderson, Fort Macleod, Alberta, Kanada, 1943. november 7. –) többszörös Grammy-díjas kanadai énekes-dalszerző, festőművész.[28]

Pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Joni Mitchell tanította meg a te hűvös, angol nejedet érezni.
– Emma Thompson az Igazából szerelem c. filmben

Anyja felmenői skótok és írek voltak. Tengerésztiszt apja norvég családból származott, és amatőr zenész volt.

Mitchell már kislánykorában saját zenekarával lépett fel. Kilencéves korában gyermekparalízist kapott, s bár meggyógyult, a boldog gyermekévek kimaradtak életéből.

Az ötvenes évek végén lett profi zenész, Pete Seeger és Bob Dylan dalait adta elő. A hatvanas évek elejétől ismert előadók szerzője lett.

Munkásságát nagyra értékelik a kritikusok, komoly hatással volt különböző műfajokban alkotó zenészkollégáira. A Rolling Stone magazin „minden idők egyik legnagyobb dalszerzőjének” nevezte őt,[29] míg az AllMusic biográfiája szerint „amikor majd leülepszik a por, Joni Mitchell a 20. század legfontosabb és legnagyobb hatású női előadójaként állhat majd ott”.[30] Dalszövegei fejlett költőiséggel bírnak, a romantikus vágyódás, a zavarodottság, a kiábrándultság és az öröm személyes érzései mellett társadalmi és környezeti eszmékről szólnak.

Joni Mitchell első nagylemeze 1968-ban jelent meg a Reprise kiadónál.[31] 1971-ben kiadott negyedik albuma, a Blue, szerepel a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albuma listáján a 30. helyen.[32]

Sikerei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnagyobb kereskedelmi sikerét az 1974-es Court and Spark lemez hozta meg olyan rádiós slágerekkel, mint a "Help Me” és a „Free Man in Paris”.[33]

Mitchell minden egyes lemezének borítóját maga készítette. Saját magát „a körülmények hatására kisiklott festőművészként” jellemezte.[34]

Pályafutása során 8 Grammy-díjat nyert (15 jelölésből). Először 1969-ben, legutóbb 2008-ban. 2002-ben megkapta a Grammy Életmű Díjat.[35] 2002-ben Gordon Lightfoot és Leonard Cohen után a kanadai előadók közül harmadikként Joni Mitchell kapta meg a Kanada Rendet.

2007 júniusában a Kanadai Posta ikonikus kanadai zenészeket ábrázoló bélyegsorozatában is helyet kapott.[36]

Diszkográfia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stúdióalbumok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koncertalbumok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válogatások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 "www.biography.com/people/joni-mitchell-9410294". Hozzáférés: 2018. december 12.
  2. ↑ "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2017. augusztus 23.
  3. ↑ "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. ↑ "Internet Broadway Database". Internet Broadway Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. ↑ "L'Encyclopédie canadienne". Kanadai enciklopédia (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ "filmportal.de". Hozzáférés: 2017. október 9.
  7. ↑ music/jonimitchell
  8. ↑ "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
  9. ↑ "www.nytimes.com/2000/05/28/nyregion/music-joni-mitchell-recreates-her-classics-and-polishes-her-more-obscure-gems.html".
  10. ↑ "jonimitchell.com/library/view.cfm?id=1460".
  11. ↑ Hattie Lindert (2026. október 13.). "Joni Mitchell Is Now Officially American". Pitchfork Media (angol nyelven). Condé Nast. Hozzáférés: 2026. október 14.
  12. ↑ "www.loc.gov/item/webcast-10694/".
  13. ↑ "www.pbs.org/video/carla-hayden-presents-gershwin-award-joni-mitchell/".
  14. ↑ "bodysize.org/fr/joni-mitchell/".
  15. 1 2 "www.albumoftheyear.org/ratings/1-pitchfork-highest-rated/1971/1".
  16. ↑ "www.albumoftheyear.org/ratings/8-all-music-highest-rated/1971/1".
  17. ↑ "Songfacts" (angol nyelven).
  18. ↑ "www.cbc.ca/live/joni-mitchell-on-fame-art-and-misunderstanding-full-q-interview-now-online.html".
  19. ↑ "www.rockonthenet.com/archive/1996/grammys.htm".
  20. ↑ "www.artlink.co.za/news_article.htm?contentID=30446".
  21. ↑ "www.brazilcult.com/folk".
  22. ↑ "www.wa-wd.com/n/mitchejo.htm".
  23. ↑ "Discogs". Discogs.
  24. ↑ "Discogs". Discogs.
  25. ↑ "www.indiepedia.de/index.php?title=Joni_Mitchell".
  26. ↑ "www.cdbaby.com/Artist/TossiaCorman".
  27. ↑ "www.nytimes.com/1999/07/03/arts/jazz-review-it-s-all-joni-mitchell-onstage-but-she-s-in-the-audience.html".
  28. ↑ "JoniMitchell.com – Biography: 1943–1963 Childhood Days". Jonimitchell.com. Hozzáférés: 2014. november 26.
  29. ↑ Wild, David (2002. október 31.). "Joni Mitchell" (reprint). Rolling Stone. Hozzáférés: 2007. március 9.
  30. ↑ "Joni Mitchell Biography". allmusic. 2011. április 24. dátummal [Joni Mitchell az AllMusicon az eredeti] címről archiválva. {{cite web}}: Check |url= value (súgó)
  31. ↑ "The Independent". The Independent. UK. 2007. augusztus 10. 2011. május 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 21.
  32. ↑ "The Rolling Stone 500 Greatest Albums of All Time (Blue is listed at No. 30)". Rolling Stone. 2010. április 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 21.
  33. ↑ [Joni Mitchell az AllMusicon Ankeny, Jason. All Music Guide]
  34. ↑ "JoniMitchell.com Library: I sing my sorrow and I paint my joy: Toronto Globe and Mail, June 8, 2000". jonimitchell.com. Hozzáférés: 2015. július 19.
  35. ↑ "Sony/ATV Music Publishing: Joni Mitchell". Sonyatv.com. Hozzáférés: 2011. február 21.
  36. ↑ CBC Arts (2007. június 12.). "Stamps honour iconic Canadian music stars". Canadian Broadcasting Corporation. Hozzáférés: 2015. augusztus 26.
  37. ↑ "A Case of Joni: Mitchell Curates New Love-Themed, Career-Spanning Box Set". The Second Disc. 2015. december 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. november 26.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Minden idők 100 legjobb gitárosa (2011-es lista) – Rolling Stone magazin
Előző gitáros:
Dick Dale
(74. helyezett)		 Joni Mitchell
(75. helyezett)		 Következő gitáros:
Robby Krieger
The Doors
(76. helyezett)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Joni_Mitchell&oldid=29363285”