Laminálás
A laminálás egy nyomdaipari technológia, papírlapok, fényképek, textilek (akár üvegek, fák vagy más anyagok) bevonása valamilyen (elsősorban műanyag) réteggel hő és nyomás segítségével.[1] Célja a dokumentumok tartósságának növelése, védelme a nedvességtől, szennyeződéstől és kopástól. A folyamat során az anyag merevebbé és esztétikusabbá válik.
Létezik meleglaminálás (hőre lágyuló fóliával) és hideglaminálás (nyomásérzékeny ragasztóval).
A laminálás folyamata során a laminálógép a fóliát a dokumentumra préseli, így az egybeolvadva biztosítja a védettséget.
A szó eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az angol laminate (réteges) és a latin lamina (lemez, lapocska) szóból került át a magyarba.[2]
Eljárás a nyomdaiparban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az eljárás jellemzője, hogy a műanyag-műanyag vagy műanyag-papír réteg közötti adhézió létrehozásához nem szükséges ragasztóanyag. Célja, hogy a papír felületére kerülő képet, szöveget kopás, fakulás ellen egy bevonattal védjék. Fajtái:
- Kézi laminálás (kasírozás)
- Tekercses hideg laminálás
- Tekercses meleg laminálás
- Íves (irodai) laminálógép
- Folyadékos laminálógép
- Kézi lakkozás[3]
Eljárás a faiparban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A faipar területén a padlóburkolatok egy fajtájánál, a laminált padlók gyártásánál alkalmazzák az eljárást.
