Vasérc

A vasérc a bányászható mennyiségű és minőségű vasat tartalmazó érckőzet összefoglaló neve.

Előfordulása

A vas a Föld második leggyakoribb féme (az alumínium után), körülbelül 4,7 tömegszázalék az előfordulása. A földkéreg átlagban mintegy 6,6%-nyi vasat tartalmaz, természetesen változatos eloszlásban. Minden olyan előfordulás, ami a kéreg átlagos vastartalmához képest 3–4-szeres vastartalmú, ércnek számít, a legtöbb jó minőségű vasérc ultrabázisos és bázisos környezetben található. A vas nagyon könnyen képez vegyületeket oxidatív környezetben, ezért sokféle összetételű természetes vasvegyület alkothat vasércet. Ezen vegyületek közül a gyakorlat számára legfontosabb ásványok:

hematit, Fe₂O₃^trig, vastartalma 70%,
magnetit, Fe²⁺Fe³⁺₂O₄^szab ill. FeO×Fe₂O₃, vastartalma 72,41%,
goethit, Fe³⁺O(OH)^romb, vastartalma 62,92%,
limonit, 2Fe₂O₃×3H₂O, vastartalma 59,89%.

A sziderit (FeCO₃, vastartalma 48,28%), hidrohematit (2Fe₂O₃×H₂O, vastartalma 66,27%), chamozit (vas-oxid-tartalmú szilikát) és szferosziderit (FeCO₃) gazdasági szempontból alárendelt.

Vasércek összetétel szerint

A vörösvasércek lilásvörös színűek, és hematit alapúak. Ezek a legfontosabb vasércek. A legjobbak 64-68% vasat tartalmaznak.
A mágnesvasércek vagy szürkevasércek magnetit alapú ércek, vastartalmuk 60% fölött is lehet. Tömörebbek, ezért valamivel nehezebben redukálhatóak. A magnetit gyakran a kova különböző, az érc minőségét rontó módosulataival (jáspis, kvarc) nő össze.
A barnavasércek alapásványai legalább részben hidroxidosak. Kötött víztartalmukat hevítés hatására elveszítik, így vastartalmuk növelhető.
A pátvasércek sziderit, azaz vaskarbonát alapúak és általában másodlagos keletkezésűek.

Vasércek képződés szerint

magmás vasércek, amelyek ultrabázikus és bázikus magmákhoz kötődnek. Ezek a magma eredetileg magas vastartalma miatt dúsak vasvegyületekben.
hidrotermális vasérctelepek, amelyek a magma kristályosodási fázisai közül a hidrotermális szakaszhoz köthetők. Nagyobb méretű telepeket csak ritkán alkot, igazán nagy hidrotermális telep a szibériai, perm végi platóbazalt környékén van. A meleg vizes vasásványosodás többnyire szub- vagy utóvulkáni működéshez kötődik.
vulkáni exhalációs érctelepek az egyes tűzhányók utolsó életszakaszában jönnek létre a halogenidekkel együtt.
üledékes keletkezésű érctelepek olyan dúsulások, ahol a mállás folyamata vagy az üledék felhalmozódásának fizikai jellemzői miatt szaporodik a vastartalom. Ezek legfontosabbjai a reziduális (helyben maradó) üledékek, mivel ezek olyan mállástermékek, amik nem szállítódnak el eredeti helyükről, viszont a nem érces anyagok igen. (A reziduális üledékek közül a bauxit a leggyakoribb.) Az üledékes vaskőzetek az oolitos vasérc, a gyepvasérc, lápi vasérc, vasborsó, kéregvasérc.

Lelőhelyei

A jelenleg ismert legnagyobb területű magmás vasérctelep a mágnesvasércek közé tartozó magmás képződmény a dél-afrikai Bushveld-masszívum területén, mintegy 67 000 km² kiterjedésben. (Magyarország területének 72%-a.) A telep 1,5–3,6 méter vastag, vagyis érctartalma kb. 170 km³. Az észak-svédországi kirunavaarai érctelep hatalmas, kilométeres nagyságrendű lencsékben települt, amelyek száz méteres vastagságot is elérnek.

Magyarország

Magyarország egyetlen bányászható vasérctelepe hidrotermális eredetű. Itt dolomit szideritesedett meleg vizes oldatok hatására, valamint a felső mállási zónában limonitosodott. A telep vegyesen barnavasérc és pátvasérc jellegű. Teljes érckészlete 70 millió tonna körüli, aminek valamivel több mint a felét bányászták eddig ki. Magyarországon néhány helyen még akadnak hidrotermális és metaszomatikus vasércek, de legtöbbjük művelésre alkalmatlan. A Bükk-fennsíkon, valamint Zengővárkony környékén exhalációs lencsék is vannak, az utóbbit az 1950-es években bányászták is. Reziduális vasérctelepeink többsége művelésre alkalmatlan, az Árpád-korban Pécs és Komló környékén bányásztak ilyeneket.

Országlista

Vasércbányászat az amerikai Geological Survey adatai alapján.^[1]^[2]

No.	ország	felhasználható vasérc- termelés (ezer tonna)	év
	világ	2,280,000	2015
1	Kína	1.500.000 (becslés)	2019
2	Ausztrália	660.000	2019
3	Brazília	320.000 (becslés)	2019
4	India	153.000	2019
5	Oroszország	101.000	2015
6	Dél-afrikai Köztársaság	73,000	2015
7	Ukrajna	67,000	2015
8	Egyesült Államok	46,000	2015
9	Kanada	46,000	2015
10	Irán	27,000	2015
11	Svédország	25,000	2015
12	Kazahsztán	21,000	2015
13	Mexikó	18,840	2013
14	Chile	17,109	2013
15	Venezuela	16,800	2013
16	Mauritánia	13,400	2013
17	Sierra Leone	11,895	2013
18	Malajzia	11,588	2013
19	Peru	10,126	2013
20	Törökország	8,589	2013
21	Mongólia	6,736	2013
22	Libéria	5,103	2013
23	Vietnam	4,708	2013
24	Indonézia	4,000	2013
25	Norvégia	3,409	2013
26	Egyiptom	3,320	2013
27	Új-Zéland	3,157	2013
28	Észak-Korea	3,054	2013
29	Ausztria	2,320	2013
30	Görögország	2,221	2013
31	Bosznia-Hercegovina	2,122	2013
32	Laosz	1,459	2013
33	Algéria	1,067	2013

Jegyzetek

↑ "Mineral Commodity Summaries 2017" (PDF). U.S. Geological Survey. Hozzáférés: 2017. augusztus 21.
↑ "Global iron ore production data; Clarification of reporting from the USGS" (PDF). U.S. Geological Survey. Hozzáférés: 2017. augusztus 21.

Források

Jámbor Áron: Ásványi nyersanyagok kutatása és teleptana (mélyfúrás-kutatás), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. ISBN nélkül
Sziklavári János: Az izzó vas tűzcsillagai MTESz
Óvári Antal: Vaskohászati kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985.
Négyjegyű függvénytáblázat

[usgs2017-1] "Mineral Commodity Summaries 2017" (PDF). U.S. Geological Survey. Hozzáférés: 2017. augusztus 21.

[usgsclarification-2] "Global iron ore production data; Clarification of reporting from the USGS" (PDF). U.S. Geological Survey. Hozzáférés: 2017. augusztus 21.

[1]

[2]