Constitutional Law Theory

"VÁGYOTT JOGÁLLAMISÁGUNK FELÉ  ‘A JOGVÁLTÁS PARADOXONAI’ [1996] 7–22 [Átmenet? / 1. Gondolati felkészületlenség / 2. Vakság és csodavárás / 3. Bibó-szindróma / 4. Nyugat és Nyugat között / Jogállamiság?] // ‘MEGVALÓSULATLANUL MEGVALÓSULT, VAGY MEGVALÓSULTAN MEGVALÓSULATLAN JOGÁLLAM?’ [2000] 23–31 // ‘JOGÁLLAMISÁGUNK – KIHÍVÁSOK KERESZTÚTJÁN’ [2001] 32–52 [Jelszavak mögött jog: értékek és technikák / Emberszerűség, gyakorlatiasság / Teológiai–antropológiai alapok/ Helyettesíthetetlenül saját feladat / Jogi újraépítkezés szüksége]
A MÚLT TERHE  ‘MIÉRT MARADT EL A MÚLTTAL SZEMBENÉZÉS, AZ ÚJRAKEZDÉS BETELJESÜLÉSE?’ [2003] 55–63 // ‘LOPAKODÓ JOGÚJÍTÁS ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS ÚTJÁN? (Rendszerváltoztatásunk természetrajzához)’ [2006] 64–111 [1. Globális rendszerformálás? / Jogbehozatal alkotmánybíráskodás örvén: a jogállamiság bűvszavával, aktivizmussal, nyugatimádat hamis idelizmusával, fügefalevélként a parlament fölé növekvő jogalkotással / 3. Eredmény: az átmenet uralása, a múlt eltörlése / 4. Folytonosság visszaépítése az igazságtétel ellehetetlenítésével / 5. Joguralom alkotmánybírósági önkény nyomán?] // ‘AMI MEGTÖRTÉNT, ÉS AMI AZÓTA TÖRTÉNIK (A hortobágyi kényszermunkatáborokba hurcolások emlékére)’ [2005] 112–127 [Elárultatásunk előzményei / »Kitelepítés« és következmények / »Kitelepítés« és az utókor hallgatása / Rendszerváltó elgondolások a múlt kezeléséről / Hazai csőd még liberális mércével mérve is] // ‘1956 ERKÖLCSI ÉS JOGI MEGÍTÉLÉSE, avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája’ [2006] 128–146 [A jog és társadalmi–erkölcsi alapjai / Erkölcsi minimum feltétlensége a jogban / 1956 drámája, egyedisége és nagyszerűsége / Az utókor szégyene a jog elhallgattatásáért]
KITEKINTÉS  ‘KUDARCOT VALLOTT KERESZTESHADJÁRAT? Amerikai önbizalom, orosz katasztrófa’ [2002] 149–168 [1. A példaadó és tranzitológiája / 2.a. Szervezett mintakényszer / 2.b. Provokált csőd / 2.c. Cui prodest? / 2.d. Gyámságban fogant demokrácia 3. Fátumszerűség és martalékká válás a globalizmusban] // ‘A »GYÖKERESEN GONOSZ« A JOG MÉRLEGÉN’ [2002] 169–186 [A normalitás jogának nehézségei szélsőségek kezelésében / 1. Történelmi háttér / 2. Normatív (erkölcsi és politikai) összefüggések / 3. Normatív (jogi) összefüggések / A jog mint gyakorlati feladatvállalás] // ‘JOGÁLLAMI VÍVÓDÁS MINTAKÉNYSZEREK SZCYLLÁJA ÉS CSALÓDÁSOK KHARÜBDISZE KÖZT (Litvánia példájában)’ [2004] 187–201 [Az átmenet ellentmondásossága / Litvánia útja / Joguralom – előfeltételezettséggel? / Átmenet – szélsőségekbe bukdácsolás árán? / A tudomány kizárólagos feladata nemzete iránt]
HOL ÁLLUNK?  ‘PARADOXONOK FOGSÁGÁBAN, avagy patthelyzet a jog csúcsain, mit magunknak teremtettünk’ [ms] 205–213 // ‘A POLGÁRI ENGEDELMESSÉG ÉS ENGEDETLENSÉG VÁLASZÚTJAIN’ [2007] 214–222 [Polgári engedetlenség / Polgári engedelmesség]
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató"

"KÜLVILÁGUNK – BELVILÁGUNK  ‘SZÉP ÚJ VILÁGUNK?’ [1992/2002] 7–15 // ‘DÉL KERESZTJE ALATT (Úti tűnődés sorsunkról – a közös múltról s jövőről)’ [2009] 16–30 // ‘HALÁLA VAGY EGYETLEN ESÉLYE-E A TETTNEK AZ OKOSKODÁS?’ [2010] 31–43 // ‘KOMMUNIZMUS UTÁN? Kényszerek és esetlegességek – nemzetközi ellenszélben’ [1998/2009] 44–81 [Kis országos magányossága – nagyhatalmak árnyékában / Helyzetünk példátlansága s a megtapasztalás szükségessége / Igazságtétel szüksége, félelme, majd elodázásának kártevése / Joguralom, jogállam, s az elévülés kérdése: a jog lehetőségei elidegendés és emberszolgálat között]
A JOG VILÁGA  ‘KÖZÖS FELELŐSSÉGÜNK A JOGÉRT’ [2007/2008] 85–97 // ‘PARTITÚRA ÉS KATARZIS: mi végre szolgál a jog?’ [2010] 98–102 // ‘JOGFILOZÓFIA – A JOGON TÚL’ [2007] 103–108 // ‘ÉRDEKEK ÉS ÁTMENETEK, NORMALITÁSOK ÉS JOGÁLLAMISÁG-FELFOGÁSOK’ [2009] 109–129 [Két minta, feloldatlan ellentmondással / Történelmi partikularitás és elvont univerzalizmus feszültsége / A jog szerkezetének és működésmódjának egysége / Kényszer vagy organikus fejlődés dilemmája / A társadalmi legitimáció megkerülhetetlensége]
DIAGNÓZISOK ÉS A KIÚT LEHETŐSÉGEI  ‘VÁLSÁG A VÁLSÁGBAN?’ [2010] 133–146 [Zavarok jogfelfogásunk, jogrendünk körül / Az öncéllá válás és kiüresedés: veszélyek és károk] // ‘»KÜZDELEM A JOGÉRT?« Alkotmányvitáink és tanulságaik’ [2010] 147–162 [»Húsz éve szabadon Közép-Európában« / »Twenty Years of Freedom« / Globalizmus? Kozmopolitizmus? / Kell-e új jog? Kell-e új alkotmány? / Zsákutcának bizonyult-e eddigi »jogállami átmenetünk«? / Milyen jogfelfogást plántál hát belénk szívósan?] // ‘KÉNYSZEREDETTEN BOLYONGUNK’ [2009] 163–174 // ‘FENSÉGES JELSZAVAKKAL’ [2010] 175–181 // ‘VILÁGPROBLÉMÁKBA ÉGTÜNK ISMÉT BELE’ [2011] 182–206 // ‘EVILÁGI FELTÁMADÁSUNK: Állapotok, esélyek’ [2011] 207–217 [Stílusteremtés / Jogkiüresedés / Támogató szerep helyett / Meddig jutottunk?]
FÜGGELÉK: POSZTUMUSZ ELEMZÉS A KOMMUNIZMUS ÁTMENTŐDÉSÉNEK JOGI LOGIKÁJÁRÓL 1991 DECEMBERÉBŐL  VARGA CSABA ‘Szabó Józsefről’ 221–227 // SZABÓ JÓZSEF ‘»Quo usque tandem abutere, Catilina, patientia nostra«’ 228–252
Személynévmutató 253"

"PREFACE [1989] 7–9 // ON VITALITY IN THE REGION [1991] 10–18
NO-LAW  ON STALINISM [1985] 21–22 // PAST AND PRESENT [1990] 23–27 // ATTEMPTS AT REFORM FROM WITHIN (LA SÉPARATION DES POUVOIRS) [1985] 28–37 // WHAT IS NEEDED TO HAVE LAW? [1989] 38–61: I. The Dilemma of Unlawfulness and Lawfulness 40 [1. Unlawfulness or Law in Action? 43 / 2. Negation of Law or a Separate Order? 49] II. The Pathologies of Legal Mediation 50 [1. Instrumentalization 51 / 2. Reduction to a One-faced, One-directines Medium 52 / 3. Loss of Contents 56] III. Law and its Conceptual Minimum 57 // MARXISM IN SERVICE [1993] 62–68
TRANSITION  THE SUI GENERIS NATURE OF THE CHALLENGE [1993] 71–77 // TRUMBLING STEPS OF THE NEW CONSTITUTIONAL STATE [ms/1989] 78–89: I. Everyday Constitutional Process 78 / II. Question Marks of Local Legal Tradition 82
SKIRMISHES AND THE GAME’S RULE  CRIME, NOT CIVIL DISOBEDIENCE [ms/1990] 93–96 // FRAGILITY OF THE CONSTITUTIONAL ESTABLISHMENT [ms/1990] 97–102 // TROUBLES SURROUNDING THE FUNCTIONS OF LAW [ms/1991] 103–106 // INDIVISIBILITY OF THE LAW & RULE OF LAW [ms/1991] 107–110 // CIVIL DISOBEDIENCE (PATTERN WITH NO STANDARD?) [ms/1991] 111–118
COMING TO TERMS WITH THE PAST  ON SETTING STANDARDS [ms/1990] 121–128 // DO WE HAVE THE RIGHT TO JUDGE THE PAST? [ms/1991] 129–135 // THE DILEMMA OF ENFORCING THE LAW [1993] 136–143: I. Debate on Statutory Limitations 136 / II. Taking Law Seriously 140 / Appendix 143 // FAILURE ON ACCOUNT OF CONSTITUTIONAL CONSIDERATIONS? [1995] 144–155
RULE OF LAW  VARIETIES OF LAW & RULE OF LAW [ms/1993] 159–173: 1. Variants of the Rule of Law 159 [1.1. Rechtsstaatlichkeit 160 / 1.2. Rule of Law 162] II. Variants of the Law 161 [2.1. Rechtsstaatlichkeit and the European Continental Conception of Law 161 {2.1.1. Logical Pattern (Axiomatism, Logical submission: logical determination & normative definition of a legal frame) 162 / 2.1.2. Conclusions (Legal force as a criterion, Science- and language-philosophical reconsideration, Ontology of concepts and texts, The role of logic) 165} 2.2. Rule of Law and the British–American Conception of Law 167] 3. The Role of Conceptual Generality 168 [3.1. The Paradigm of the Concept {3.1.1. The Roman tradition 168 / 3.1.2. The Duality of the Conceptual World 169 / 3.1.3. »Concept of Order« in the Law? 170 / 3.1.4. Differenc Approaches to Law? A Community of Law? 172}]
Bibliography 175 // Index of Names 183 / Index of Normative Materials 186 / Index 187"

The Hobby Lobby case gives the Supreme Court a chance to step back from its long march toward making corporations equal to human beings. If it doesn't do that, it will take another step toward what Dr. Frankenstein was doing: trying to create a living being, and in the process creating a monster. The U.S. Supreme Court has been expanding the "Constitutional rights" of corporations since its 1819 decision that protected the corporation of Dartmouth College against the state of New Hampshire. In that case, the court described a corporation as an "immortal being." In 1886, the court allowed the Southern Pacific Railroad to claim "equal protection of the law" to challenge the California county of Santa Clara. There, the court described the corporation as a "metaphysical being" equal to a "man, woman, and child" and protected by "our blessed government."

"""Demers teoretic în domeniul justiţiei constituţionale, lucrarea contribuie în mod direct la o mai bună cunoaştere a acestui fenomen juridic relativ nou. Originalitatea abordării unei teme eminamente de drept constituţional din perspectiva teoriei generale a dreptului conferă lucrării o certă valoare ştiinţifică.

Într-un stil sobru şi cursiv, mânuind cu maturitate şi fineţe argumentele de natură juridică, autorul examinează critic o problematică complexă şi expune cu claritate propriile concluzii despre specificitatea actelor jurisdicţionale ale Curţii Constituţionale.

În planul peisajului politic românesc, în condiţiile în care tot mai des se încearcă atragerea Curţii Constituţionale în dispute de natură politică, orice studiu academic care încearcă să definească valenţele acestei instituţii este binevenit. În acest context, lucrarea „Actele jurisdicţionale ale Curţii Constituţionale”, substanţa tezei de doctorat a autorului, pledează pentru configurarea valenţelor Curţii Constituţionale, în raport cu ceilalţi „actori” ai vieţii democratice.

Cu certitudine, prezenta lucrare va constitui o sursă bibliografică pertinentă atât pentru teoreticienii şi practicienii din acest domeniu şi, de ce nu, chiar pentru judecătorii Curţii Constituţionale.

Faptul că teza conţine nu numai abordări teoretice şi conceptuale, dar şi referiri critice la jurisprudenţa Curţii Constituţionale, îi conferă şi o valoare aplicativă directă pentru toţi cei interesaţi de acest fenomen juridic."""

""One of the numerous unique features of the Bosnian constitutional system is the (hyper)active role of the courts in the consideration of the concept of "tradition", as one of the vital national interests of the so-called constituent peoples. In this short text, written for the collection of essays on the topic of "Tradition", we show that the courts' attempt at the reconciliation of the ethnocratic and civic elements of the constitution that they are interpreting often remains unsuccessful. We also notice the phenomenon in political confrontation with court decisions on this issue, which can be designated as "discontinuation of tradition", which in Bosnia and Herzegovina necessarily precedes the manufacture of tradition.

This document is in Bosnian language. Download from SSRN (http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2383544)

Jedna od brojnih specifičnosti bosanskohercegovačkog ustavno-pravnog sistema jeste (hiper)aktivna uloga sudova u razmatranju koncepta "tradicije" kao jednog od vitalnih nacionalnih interesa tzv. konstitutivnih naroda. U ovom kratkom tekstu, pisanom za zbornik radova na temu "Tradicija", pokazujemo da nastojanje sudova da na smislen način pomire etnokratske i građanske elemente ustava koje tumače često ostaje pravno nepodobno. Primjećujemo i fenomen u političkom suočavanju sa sudskim odlukama po ovom pitanju, kojeg smo označiti kao "diskontinuitet tradicije", a koji u BiH neminovno prethodi svakom izmišljanju tradicije.

Skinuti sa SSRN (http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2383544) "

"No weakening, but rather an expansion, of statehood can be observed in the contemporary world. This does not, on the other hand, imply that extensive forms of constitutional ordering do not exist outside the realm of states. Instead, the evolution of world society has been characterized by a protracted dual movement where the expansion and densification of statehood and autonomous forms of transnational ordering gradually emerged in a mutually constitutive fashion. One implication of this is that neither the concept of the state nor the concept of nonstate transnational entities is adequately capable of delineating the object of constitutional analysis. Instead, the concept of normative orders has been introduced as an overarching category capable of identifying the contexts within which constitutional ordering emerges.
Subsequently, a distinction between the internal and external dimensions of the law of normative orders has been introduced, specifying them as respectively oriented towards establishing internal condensation of a given normative order and external compatibility between different normative orders. With this background, a framework for the analysis of constitutional frameworks of normative orders is developed. The central element is a distinction among three dimensions: First, a constitution implies a coupling between a constitutional object, in the form of a hierarchical organization of a given normative order capable of reproducing an autonomous source of authority, and a concordant legal framework. Second, constitutionalization implies a coupling between an internal reconstruction of an external constitutional subject within the constitutional object, and the register of legal rights, establishing a framework for exchanges between the constitutional object and the wider world as represented by the constitutional subject. Third, constitutionalism denotes the institutionalization of a double function, in the form of a principle-based and legally fortified striving toward universal inclusion, providing a sense of direction in time through an articulated form of constitutional consciousness.
The insights developed are briefly illustrated by the case of the global Fairtrade Certification System.
"

"To state that the European Court of Human Rights (ECtHR or the court) has become a victim of its own success is an oft-repeated mantra. Yet to ring the death knell for what is undoubtedly the most successful international human rights project is premature. While the court is facing an unsustainable caseload under its current formation, the solution is not to abandon the court
altogether, but to find a structure that facilitates the  accommodation of this burdensome caseload.
While Protocol 14—permitting a single judge to rule on  admissibility—has eased the court backlog somewhat,1 this impact has only been on cases which are "clearly inadmissible". Reform of the court is still needed if it is to adequately deal with the huge numbers of cases that meet the requirement of admissibility, and the backlog of such cases that have yet to be adjudicated upon.2 In this article, we argue that although the large backlog of cases currently stifling the ECtHR is a
direct result of the individual complaints procedure, nevertheless, the importance of this procedure as the "crown jewel"3 in the ECHR system cannot be foregone. Our proposed model for restructuring the ECtHR preserves such right of individual petition while facilitating the expedition of constitutionalist complaints. We argue that Chambers of the ECtHR should focus on adjudicatory cases and their procedure should be simplified, whereas the Grand Chamber should be reserved for pronouncing
upon constitutionalist issues only. While Draft Protocols 15 and 16 contain provisions that can emphasise the separation between the adjudicatory function of the Chambers and constitutionalist function of the Grand Chamber, we argue that further reforms may be needed and these reforms
should be based on the idea of functional separation between the Grand Chamber and other court’s formations."