Jogtörténet

Az ELTE ÁJK Egyetemes Jogtörténeti tanszékének a története magában foglalja a tanszék mint intézmény és szervezeti egység, az ott oktató tanárok valamint a tantárgy történetét. Így az intézmény, a személyek és a diszciplína hármas egységére építve, a tanulmány ezek történetét a maguk szétválaszthatatlanságában mutatja be főként a tantárgy és a tanszék második világháború utáni újjászületésétől napjainkig.

Jelen tanulmány célja közjogi és jogtörténeti szemmel megvizsgálni, hogy a századfordulótól kezdődően milyen utat járt be a filmcenzúra intézménye hazánkban, s milyen személyi, politikai hatások, műsorpolitikai és cenzúrázási elvek játszottak szerepet a filmszabályozás hazai jogi fejlődéstörténetében.

A 19. század közepén a református egyházjog átfogó dogmatikai rendszerezése még váratott magára. A nagyszámú, sokszor jogforrásként kezelt munka többnyire egy-egy résztémát tárgyalt. Jó példa erre Kovács János műve, aki az atyafiság és a sógorság tilos fokozatait vette sorra a házasságban, miközben a témához tartozó irodalmat is összegyűjtötte 1567-től kezdődően. 41 Az 1848-1849-es szabadságharcot követő időszak jogtudományának más területein is megfigyelhető tendenciája, miszerint a publikációs tevékenység csökkent, a jogforrásgyűjtemények, és a jogszabályok magyarázatára szorítkozó munkák száma vált átmenetileg uralkodóvá, e területen is kimutatható. 42 Ez az egy-egy forrás közzétételére vonatkozó publikációs szokás megfigyelhető egészen az 1880-as évek elejéig. 43

A jogi felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók számára készült jegyzet első része a modern állam és jog egyetemes alapjait vizsgálja. Különös hangsúlyt helyeztem az egyes államtípusok történeti fejlődésére, a jogforrások történeti típusaira, a kodifikáció fogalmára, és a modern kori kodifikációk, valamint az anyagi és eljárásjogi alapelvek létrejöttére és változására. Az első rész záró fejezete a szabadságjogok legjelentősebb fejlődési irányvonalaival foglalkozik, azt mutatja be, hogy az egyes szabadságjogok hogyan kerültek szabályozásra az angol polgári átalakulás dokumentumaiban, az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában, az Amerikai Egyesült Államok alkotmányában, valamint a weimari alkotmányban. A második rész a magyar állam- és jogfejlődés legfontosabb tényezőit mutatja be. Egyrészt az alkotmánytörténet főbb elemeinek változásait, így a törvényhozó, a központi és helyi végrehajtó hatalom, valamint az igazságszolgáltatási rendszer fejlődését vizsgálja
1848-tól, másrészt az 1848 utáni modern magyar jog kialakulásának fázisait tekinti át.

Title: Advocates in Cluj in the Late 16th Century
Abstract: Based on records preserved in the town archives, the first part of the study focuses on the general presentation of the institution of the advocates in Cluj at the end of the 16th century. In the second part the author details the carriers of György Igyártó, János Kalmár, Imre Horvát, Lukács Trauzner and Sámuel Bélteki, reflecting on the career possibilities of the early modern advocates. The analysis points out that in Cluj at the end of the 16th century the able advocates were among the most respected officeholders of the town. In cases which prejudiced the community of the town, the wealth and goods, or the liberties of the town as a whole the magistrates hired only advocates, who had gained their judicial knowledge in the chancellery of the principality or at foreign universities, who had experience at all levels of the judicial institutions of the country, and had a good reputation countrywide. On the other hand, in the cases concerning the internal peace and order of the town, the material stability and personal safety of its citizens, the town leaders worked exclusively with advocates from Cluj, who were familiar
with the laws and the consuetude of the town, and whose activity was highly appreciated among the citizens. Th e analysis revealed as well that in the case of the latter their activity as advocates facilitated their vertical mobility. At the same time, as György Igyártó’s case exemplifi es, although the office of an advocate could off er the perspectives of a great carrier, it could also lead to breakdown.

Válság és reformok mindig voltak. A 19-20. század fordulója azonban olyan kitüntetett szerepet foglal el a magyar büntetőjogi és kriminológiai gondolkodás történetében, amelyhez-merőben más szempontból ugyan-csak az 1878-as Csemegi féle büntető törvénykönyv mérhető. Ugyanakkor érdemes átgondolni, hogy mi volt az a meggyőző erő, amely az alig harminc évvel korábban megreformált büntetőjogot további reformok követésére késztette? A következőkben arra hívom az olvasót, tartson velem egy kriminálpolitikai "uta-zásra," és annak kiderítésére, hogy miért veszítjük el időnként a kriminálpolitika józan-ság iránytűjét. Utazásunk során segítségünkre lehet Nagy Ferenc professzor, aki jól lát-ja, hogy a kriminálpolitika alakulása "ingamozgásként" jellemezhető, 1 és büntetőjog-ászként elemezve a hazai kriminálpolitikai tendenciákat, számos megállapítása és meg-figyelése okulásul szolgál a kriminológusoknak is. Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy hol érdemes ezt a bizonyos elveszett iránytűt keres-ni: a jogalkotásban, a tudományos eredményekben, vagy a politikában. Utazásunk végén számot vethetünk azzal, hogy érdemes-e népmesei hősnek lennünk, és azért a lámpa alatt keresni a tűt, mert ott világos van-noha tudjuk, hogy nem ott veszítettük el… I. Kezdjük a tűvel! Balogh Jenő, Irk Albert, Hacker Ervin, Vámbéry Rusztem, Fayer László, Nemes Lipót, Nagyiványi Fekete Gyula és még sorolhatnám a nagy jogászok neveit a 20. század ele-jéről, akik a magyar kriminológia történetét is írták. "A laikusok, sőt a büntetőjog alapvető kérdéseivel foglalkozók egy része is azt hiszi, hogy a bűncselekmények ellen a leghathatósabb visszatartó eszköz: a büntetés"-írta Balogh Jenő 1906-ban. 2 Büntetőjogászként is jól látta, hogy a bűncselekmények csök-* egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem ** A tanulmány szerkesztett és javított másodközlés, amely megjelent: KEREZSI KLÁRA: Kriminálpolitika akkor és ma. Jogtörténeti Szemle (1.), 2016. 16-24. pp. 1 NAGY FERENC: Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban. MTA doktori érteke-zés tézisei. Kézirat, Szeged, 2016. URL: http://real-d.mtak.hu/948/1/dc_1118_15_tezisek.pdf 2 BALOGH JENŐ: Nyomor és bűntettek. Budapesti Szemle, a Magyar Tud. Akadémia megbízásából (szerkesz-ti: Gyulai Pál) 128. kötet. Franklin Társulat, Budapest, 1906.

A kötet a szabadságjogok alakulásának, korlátozásának, majd
pedig megvonásának vizsgálatával foglalkozik a két világháború közötti
Magyarországon. A könyvben különös hangsúlyt fektetek az 1938 és az 1944 közötti időszak szabadságjogokat megvonó intézkedéseire és azon belül a zsidótörvényekre. A könyv célja tehát elsősorban a Horthy-korszak második felében bevezetett jogkorlátozó/jogfosztó intézkedések bemutatása.

Title: Caring Husband or Wife Killer? Poisoning, French Disease, and Details of a Procurator’s Career in Early Modern Cluj.
Abstract: The study focuses on certain unclarified aspects of the life of George Igyártó, a procurator in the early modern town of Cluj. Based on his career, we have shown earlier how the prosperous activity and – due to acts of judicial corruption – the downfall of a person, at first in the service of the citizens, then also as official procurator of the town, marked the whole judicial system of Cluj. This time we shall concentrate on a case of a woman, around 1581, whom he accused of wearing carnival costumes on the streets of the town, accused him with adultery and uxoricide. Some witnesses stated that he poisoned his first wife with food containing mercury, being helped by a traditional healer and a surgeon. According to others, the wife was suffering most probably of the French disease, which together with her ignoring the strict medical prescriptions of a surgeon caused her death. As other studies have also shown, the contradictory standpoints of the litigants demonstrate that in times when limited medical knowledge made the diagnosis of the cause of death more problematic than today, the litigants had more chance to influence the decisions of the judges on behalf of their causes. The case also shows how thin and fragile the borderline was between contrasting opinions under the circumstances of the early modern medical system, in our case between an action being interpreted as a murder or as a life-saving effort.

A könyv az 1968-as magyarországi gazdasági reform hátterét, jogi és gazdaságtörténetét mutatja be. Bemutatja, hogy az elkésett jogi szabályozás milyen következményekkel és  kompromisszumokkal járt, mi történt a polgári és polgári perjog világában. Levéltári dokumentumok, a kor szakirodalma és a korról szóló történeti irodalom feldolgozása segít a korszak történetének megértésében.

A magyar nemesi felkelés Jókai szavaival élve, "a legjobban elrágalmazott név a magyar történetben. Megverve ellenség vérontó vasától, királyi haragnak aranypálcájától, saját nemzetének gúnykorbácsától. Lerongyolva, lepiszkolva, kinevetve; a csatadombon hagyva, nem mint tisztességes halott, akit, ha atyafiai el nem temetnek, eltemeti vadállat, vadmadár; hanem mint madárijesztő váz, ott feledve a tarló közepén, s szélre, viharra, esőre bízva, hogy tépje szét, mállassza el, míg magától széthull."

A monográfia a magyar igazságszolgáltatás történetét levéltári dokumentumok alapján rekonstruálja az un. Kádár korszakban. Kitér olyan -- ma már elfeledett -- intézményekre, mint a társadalmi bíráskodás, avagy az ügyvédi karban végzett 1957-es tisztogatás.

The study focuses on the advocatorial activity of György Igyártó, a notorious witch-hunter of Kolozsvár/Cluj, from the end of the 16th century. Although previous research has already marked certain aspects of his life, a detailed analysis of his career – based on the data preserved in the town archives – points out some interesting features concerning the possibilities, challenges and difficulties of an early modern advocates life. It also shows how the career of a single person could affect the whole judicial activity of a town. Born as a member of a burgher family, with no specific legal studies, he started his career as advocate of the citizens. As a consequence of his success he was elected official advocate of the town. As procurator of Cluj, he had a determinant role in introducing the practice of the inquisitorial process in the judicial activity of the town. In the meantime he developed a vast social network, and came in contact with the most prominent members of the town magistrate, and of the state, too. In spite of all these he got involved into certain acts of judicial corruption, that marked his career, affecting at the same time the whole judicial system of the town. His case convinced the magistrate to introduce the office of the town’s coroner (director causarum), that gained exclusive competence in intervening on behalf of the town in criminal cases, that jeopardized the citizen’s lives, but were not allowed to plead for citizens in their private legal disputes.

Title: The Inquisitors (directores causarum) in the Judicial Practice of Cluj at the End of the 16th Century
Keywords: early-modern judicial practice of Cluj, inquisitional process, town inquisitor, town advocates
Abstract: The two inquisitors of the town (inquisitores malefactorum) are mentioned for the first time in the judicial protocols of the town in 1584, but the first regulation of their activities dates from March 1587. The establishment of the institution was marked by a series of circumstances: the growing efforts of the town officials to tighten the control over the community of the town, the introduction of the inquisitorial procedure, and the judicial activity of a town advocate called György Igyártó. After their competences and duties being delineated in 1587, they were charged to take action against criminals in cases that didn’t involve private accusation, and gained an important role in the management of the town’s revenues as well. The two inquisitors were annually elected among the centumviri. There activity focused on the crimes that endangered the security and the public order of the town’s society – mainly the security of the human life, of the family and the public morality – and to a lesser extent on trials concerning the material belongings of the citizens. The data presented shows that the apparition of the institution stimulated greatly the development of the judicial practice of the town. They were charged to take up the efforts of the town’s magistrate to provide an institutional frame for the persecution and the punishment of the criminals. The growth in number of both the type of the crimes prosecuted and the number of criminal trials started through private or public initiation at the court of the town proves a more effective impeachment of the criminals; furthermore, it clearly indicates the growing role of the justice in the disciplining process of the society. These changes can be listed among other political, social and religious changes of the second half of the 16th century, that are closely linked to the town’s endeavor to gain its independence in every aspect of the town-life.

A szászok és a fejedelmi tábla a 16. században Napjainkban folyó viták tanúsítják, hogy a bírói szervezet működését befolyásoló vál-tozások-átszervezések milyen nagy mértékben érintik a társadalmat. Nem volt ez másként a 16. századi Erdélyben sem, ahol a Mohács utáni időkben a fokozatosan körvonalazódó országrészben a központi igazságszolgáltatás intézményeit is újra kellett szervezni, illetve az új helyzethez kellett alakítani. A külön bírói szervezet felállítására, a tábla létrehozására természetesen csak Izabella és János Zsigmond visszatérése után, 1556 végétől kerülhetett sor. 1 A tábla megszervezésekor a középkori mintákat a helyi viszonyokra szabták. Eredetileg külön erdélyi és külön magyarországi ítélőmestert állítottak, akik utóbb együtt bíráskodtak, a magyarországi, illetőleg az erdélyi nemesek és a székelyek részére pedig saját törvénykezési szakaszokat rendeltek, amelyeket változó helyszíneken tartottak meg. 2 A középkori mintát abban is követték, hogy a tábla feljebbviteli fórumának a személyes jelenlét bíróságát tették meg, ahol a bírói széket tanácsurakkal egészítették ki, a tárgyalásokon pedig alkalmanként maga az uralkodó is részt vett. 3 Az előbbiekben felvázolt központi bírói szervezetből a fejedelemség harmadik rendi nem-zete, a szászság látszólag kimaradt. Az 1557. június 24-től tartott tordai törvényszakon még láthatóan mindhárom erdélyi nemzet, tehát bizonyára a szászok pereit is tárgyalták, 4 az ezt követő időszakban külön szász terminusról már nem esik szó. Vélhetően emiatt jelenthette ki a fejedelemség korának központi kormányzatát bemutató-több mint negyedszázada kézikönyv-ként használt-munkájában Trócsányi Zsolt, hogy "a szászok ügyeiben, mint jeleztük, a feje-delmi tábla nem bíráskodott-legfeljebb olyan polgári peres ügyeikben, amelyekben a másik peres fél a másik két natio valamelyikéhez tartozott". 5 Ehhez képest az erdélyi törvénykezést tárgyaló, postumus megjelent kötetében már árnyalta álláspontját, és felsorolta mindazokat az országgyűlési határozatokat, amelyek a szászok fellebbezett pereiről rendelkeztek, megállapít-va, hogy ezeket rendszerint az országgyűlések alatt tárgyalták.

0049] (0941) 943 5440, Telefax: [0049] (0941) 943 5441, hui@ur.de, www.uni-regensburg.de/hungaricum-ungarisches-institut/ Beiträge: Publikationsangebote sind willkommen. Die Autorinnen und Autoren werden gebeten, ihre Texte elektronisch einzusenden. Die zur Veröffentlichung angenommenen Beiträge geben nicht unbedingt die Meinung der Herausgeber und Redaktion wieder. Für ihren Inhalt sind die jeweili gen Verfasser verantwortlich. Größere Kürzungen und Bearbeitungen der Texte er folgen nach Absprache mit den Autorinnen und Autoren.