Social History

“GettinGdressed and undressed.” Clothes worn by the Common people on the stage and in everyday life in the Golden age.
Según Lope de Vega, el teatro debía reflejar la vida. Las figuras
que aparecen sobre el escenario nos permiten reconocer, por medio de tópicos, situaciones de la vida real, pero, ¿hasta qué punto es fiel la ficción a la realidad?
Este trabajo trata de mostrar los prejuicios sociales que existían en la manera de presentar al pueblo llano en las obras teatrales del Siglo de Oro. El vestido es  la  clave  para  hablar  de  estas  diferencias,  y  los  inventarios  de  bienes  van a  permitirnos  analizar  todos  los  clichés  que  incorpora  el  teatro  al  imaginario colectivo.

“Throughout human history, perhaps even pre-human, there has been a tension between the need for order and the forces that cause change. That tension is greater now than ever, because, in our increasingly globalized world, the rate of change is also increasing. This book finally explains how we can cope: we have stories. We live our narratives.” Brian Spooner, University of Pennsylvania, is editor of Globalization: The Crucial Phase and Literacy in the Persianate World: Writing and the Social Order

"The idea that Axial Ages occurred, and that they provide warnings/opportunities for us today, seems both new and useful. But the value of this book is additional to this stance, in that it looks at cultural change - civilizations - from a complexity viewpoint. These changes are certainly complicated, but the pressures are interwoven and therefore need to be understood as complex. The book does a good job of explaining our present cultural difficulties - our prospective emergencies social, ecological and physical - in a wholly new way. Perhaps we'll get new answers..." Jack Cohen, evolutionary biologist, is co-author of The Collapse of Chaos, with Ian Steward.

"This is a challenging and creative tour de force on comparative, global, world history and cross-cultural, complex societal dynamics. Without doubt one of the most stimulating works in the tradition of big history and macro analysis.” Claudio Cioffi-Revilla, George Mason University, is author of Power Laws in the Social Sciences: Discovering Non-equilibrium Dynamics in the Social Universe.

“In this book, Dmitri Bondarenko (Russia) and Ken Baskin (USA) compare Modernity with the period historians know as the Axial Age (800-200 BCE) as times of transformation, responding to rapidly increasing social complexity. In doing so, they try to apply the experience of the earlier period, and the time of cultural achievement that followed it, to our time of ideological tension among civilizations. The great achievement of this relatively small book is the lucid way in which the co-authors present a picture of complex worldwide developments, based upon their mastery of recent and older literature, and their efforts to point to a way out of the hopelessly divided socio-political situation of today.” Henri J.M. Claessen, Emeritus Professor of Cultural Anthropology, Leiden University, is author of Structural Change; Evolution and Evolutionism in Cultural Anthropology.

“With a lens of great magnification, the authors search through the intricacies of history, selecting its most important threads to weave together. What emerges is a rich tapestry in which the underlying trajectory of history, not clearly visible to the untutored eye, is brought boldly to the surface. And far from being couched in academic jargon—as one might have supposed—the book is a rare combination of brilliant analysis and beautifully crafted prose. Moreover, it ends on a hopeful note with the authors prescribing what they think societies must do if they are to confront and surmount the challenges that lie ahead.” Robert L. Carneiro, Curator Emeritus of Anthropology, American Museum of Natural History, is author of Evolutionism in Cultural Anthropology: A Critical History.

"I find this a very insightful book, that will help readers to place current cultural developments within the framework of our common past, while contemplating what the future may bring." Fred Spier, University of Amsterdam, is President, International Big History Association, and author of Big History and the Future of Humanity.

Delivered at the following post-graduate events: History Workshop North West, University of Liverpool, 22 January 2013; HistFest at Lancaster University, 8 June 2013; UCLan postgraduate conference, 4 July 2013; History and Cultures Workshop, University of Birmingham, 28 November 2013.

Kutatásunk a két világháború közötti időszak népesedési válságát vizsgálja abból a célból, hogy magyarázatot nyerjen a születésszabályozás elterjedésének korabeli okaira. Vizs-gálatunk kiemelte az ormánsági egykézés jelenségét, hogy annak több társadalmi látószögből történő elemzésével közelebb kerüljön a kitűzött célhoz. Az Andorka Rudolf kutatását lezáró határévvel, 1895-tel kezdjük vizsgálatunkat és azt a két világháború közötti időszakba nyúlóan terjesztjük ki. Témánk szempontjából ez a korszak különös jelentőséggel bír, hiszen nem született olyan elemzés, amely a harmincas évek nagyjelentőségű népesedési vitájáig vezetné az Ormánság demográfiai vizsgálatát, így a nem-nominatív eredmények bemutatásával ezt a hiányt is igyekszünk pótolni. A népesedési tendenciák elemzése során felhasznált források kiválasztásakor törekedtünk a sokszínűségre: öt népszámlálás vonatkozó adatait, a községsoros adatbázis ormánsági falvainak élveszületési és halálozási adatsorait és a vajszlói anyakönyvi kerület 1895-tel kezdődő állami anyakönyvi másodpéldányainak számottevő részét feldolgoztuk.
Az Ormánság népességének vizsgálatából kitűnik a népességszám-változás tendenciá-inak megyei és országos eredményeitől való eltérése, de – figyelve a népi írók közléseit - lát-juk, hogy a két világháború közötti korszakban a radikális példák általánosításával kívánták a térségre irányítani a figyelmet, nem egyszer eltúlozva az adatokat. A települések hierarchiába rendezésével érzékeny különbségeteket észleltünk, akár az öregedésre, akár a migrációra vo-natkozóan. Az érzékeny változások kapcsán arra a belátásra jutottunk, hogy az élveszületések száma azért kerülhetett a figyelem központjába, mert az 1920 és 1930 között meredeken csökkent, viszont 1930 és 1941 közötti változása figyelmen kívül maradt. Úgy gondoljuk, hogy a témával foglalkozó korabeliek java – akár számításaik, akár elképzeléseik alapján – egy lineáris trendvonalat húztak az 1900 és az 1930 (vagy 1941) közötti adatok közé, amellyel az egész népesedési kérdést egy egyöntetű folyamatként ábrázolták. Az 1920 és 1930 közötti születésszám-csökkenés, még a népességszám emelkedése ellenére is, komoly figyelmet vált-hatott ki, úgyis, hogy a téma országosan fókuszba kerülése idején a helyzet módosult.