1153
Megjelenés
EllenĆrzött
| 1153 mĂĄs naptĂĄrakban | |
| Gergely-naptĂĄr | 1153 |
| Ab urbe condita | 1906 |
| BahĂĄi naptĂĄr | -691 â -690 |
| Berber naptĂĄr | 2103 |
| BizĂĄnci naptĂĄr | 6661 â 6662 |
| Buddhista naptĂĄr | 1697 |
| Burmai naptĂĄr | 515 |
| Dzsucse-naptĂĄr | N/A |
| EtiĂłp naptĂĄr | 1145 â 1146 |
| Hindu naptĂĄrak | |
| Vikram Samvat | 1208 â 1209 |
| Shaka Samvat | 1075 â 1076 |
| Holocén naptår | 11153 |
| IrĂĄni naptĂĄr | 531 â 532 |
| JapĂĄn naptĂĄr | 1813 (Jimmu-korszak) |
| KĂnai naptĂĄr | 3849â3850 |
| Kopt naptĂĄr | 869 â 870 |
| Koreai naptĂĄr | 3486 |
| Muszlim naptĂĄr | 547 â 548 |
| ĂrmĂ©ny naptĂĄr | 602 ÔčŐ ŐÔČ |
| Szeleukida naptĂĄr | 1464â1465 |
| Thai szolĂĄris naptĂĄr | 1696 |
| ZsidĂł naptĂĄr | 4913 â 4914 |
ĂvszĂĄzadok: 11. szĂĄzad â 12. szĂĄzad â 13. szĂĄzad
Ăvtizedek: 1100-as Ă©vek â 1110-es Ă©vek â 1120-as Ă©vek â 1130-as Ă©vek â 1140-es Ă©vek â 1150-es Ă©vek â 1160-as Ă©vek â 1170-es Ă©vek â 1180-as Ă©vek â 1190-es Ă©vek â 1200-as Ă©vek
Ăvek: 1148 â 1149 â 1150 â 1151 â 1152 â 1153 â 1154 â 1155 â 1156 â 1157 â 1158
Események
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- januĂĄr 6. â Anjou Henrik, a kĂ©sĆbbi II. Henrik kirĂĄly megĂ©rkezik AngliĂĄba (1154-ben trĂłnra lĂ©p).
- tavasszal â ChĂątillon Rajnald nĆĂŒl veszi Konstancia antiochiai fejedelemnĆt Ă©s trĂłnra lĂ©p AntiochiĂĄban.[1]
- mĂĄjus 24. â IV. Malcolm skĂłt kirĂĄly trĂłnra lĂ©pĂ©se (1165-ig uralkodik).
- jĂșlius 8. â IV. AnasztĂĄz pĂĄpa megvĂĄlasztĂĄsa (1154-ig uralkodik).[2]
- augusztus 19. â II. Balduin jeruzsĂĄlemi kirĂĄly elfoglalja AskelĂłnt.[3]
- november 6. â A winchesteri bĂ©ke. IstvĂĄn angol kirĂĄly Ă©s Matilda özvegy csĂĄszĂĄrnĂ© kibĂ©kĂtĂ©se, mellyel lehetĆvĂ© vĂĄlik, hogy IstvĂĄnt a csĂĄszĂĄrnĂ© fia Anjou Henrik kövesse az angol trĂłnon.
- Felbomlik I. ManuĂ©l bizĂĄnci csĂĄszĂĄrnak Ă©s Könyves KĂĄlmĂĄn kirĂĄly törvĂ©nytelen fiĂĄnak, a trĂłnkövetelĆ Borisznak II. GĂ©za magyar kirĂĄly ellen 1152-ben kötött szövetsĂ©ge.
- Az Anjou-dinasztia uralmĂĄnak kezdete Gascogne-ban.
- Andronikoszt I. ManuĂ©l bizĂĄnci csĂĄszĂĄr összeeskĂŒvĂ©s vĂĄdjĂĄval bebörtönözteti.
SzĂŒletĂ©sek
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]- Vilmos Poitiers grófja, Anjou Henrik herceg és Aquitåniai Eleonóra fia
- II. Vilmos szicĂliai kirĂĄly (â Â 1189)
- az Ă©v folyamĂĄn â III. Alexiosz bizĂĄnci csĂĄszĂĄr (â  1211)
HalĂĄlozĂĄsok
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- jĂșlius 8. â III. JenĆ pĂĄpa[4]
- augusztus 20. â Clairvaux-i Szent BernĂĄt
- I. DĂĄvid skĂłt kirĂĄly (*Â 1084)
- IV. OdĂł, Boulogne grĂłfja, IstvĂĄn angol kirĂĄly fia
- KomnĂ©nosz Anna bizĂĄnci hercegnĆ Ă©s törtĂ©netĂrĂł (* 1083)
Jegyzetek
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]Forråsok
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- ââBarth: Reinhard Barth: PĂĄpĂĄk: Szent PĂ©tertĆl XVI. Benedekig. PĂ©cs: Alexandra. 2010. ISBN 978 963 370 953 5
- ââRunciman: Steven Runciman: A keresztes hadjĂĄratok törtĂ©nete. Budapest: Osiris. 2002. ISBN 963 389 347 X