Azeri nyelv
Ellenőrzött
| Azeri Azərbaycan dili | |
 | |
| Beszélik |  Irán,  Azerbajdzsán,  Grúzia,  Oroszország,  Irak,  Törökország,  Ukrajna |
| Beszélők száma | 45-50 millió[1][2][3][4][5][6] fő |
| Nyelvcsalád | Altaji Török nyelvek Oguz |
| Írásrendszer | Latin írás ( Azerbajdzsán), Arab írás ( Irán), Cirill írás ( Grúzia, Oroszország, Irak, Törökország, Ukrajna) |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Azerbajdzsán |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | az |
| ISO 639-2 | aze |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Azərbaycan dili témájú médiaállományokat. | |
Az azeri nyelv vagy azerbajdzsáni török a török nyelvcsalád köztörök ágába tartozó oguz nyelvek csoportjának egyik tagja. Nagyon közeli rokonságban áll a törökországi török nyelvvel, vele kölcsönösen is érthető magas fokon. Az önálló Azerbajdzsán létrejötte előtt csak a török egyik nyelvjárásának tekintették és sokan ma is így gondolják.
A nyelvet beszélik Iránban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Oroszországban, Irakban, Törökországban és Ukrajnában.
Azeri ábécé
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az azeri ábécé betűi: Aa, Bb, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ğğ, Hh, Xx, Iı, İi, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, Oo, Öö, Pp, Rr, Ss, Şş, Tt, Uu, Üü, Vv, Yy, Zz
Török és azeri nyelv
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Összehasonlítása a török és azeri nyelvnek
| azeri | török | magyar |
|---|---|---|
| ayaqqabı | ayakkabı | cipő |
| ayaq | ayak | láb |
| kitab | kitap | könyv |
| qardaş | kardeş | fivér |
| qan | kan | vér |
| qaz | kaz | liba |
| qaş | kaş | szemöldök |
| qar | kar | hó |
| daş | taş | kő |
| alma | elma | alma |
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Peoples of Iran" in Looklex Encyclopedia of the Orient. Retrieved on 22 January 2009.
- ↑ http://www.terrorfreetomorrow.org/upimagestft/TFT%20Iran%20Survey%20Report%200609.pdf
- ↑ "Iran: People", CIA: The World Factbook: 24% of Iran's total population. Retrieved on 22 January 2009.
- ↑ G. Riaux, "The Formative Years of Azerbaijan Nationalism in Post-Revolutionary Iran", Central Asian Survey, 27(1): 45-58, March 2008: 12-20%of Iran's total population (p. 46). Retrieved on 22 January 2009.
- ↑ "Iran", Amnesty International report on Iran and Azerbaijan people. Retrieved 30 July 2006.
- ↑ Ethnologue total for South Azerbaijani plus Ethnologue total for North Azerbaijani
 |
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |