Ugrás a tartalomhoz

Käthe Kollwitz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Käthe Kollwitz
SzületettKäthe Schmidt[1]
1867. július 8.[2][3][4][5][6]
Königsberg[7]
Elhunyt1945. április 22. (77 évesen)[2][8][3][4][5]
Moritzburg[9][10][11][12]
Állampolgársága
Nemzetiségenémet
HázastársaKarl Kollwitz (1891. június 13. – )[14][15]
Gyermekei
  • Hans Kollwitz
  • Peter Kollwitz
Foglalkozása
  • gravírozó
  • rajzoló
  • litográfus
  • plakátművész
  • illusztrátor
  • szobrász
  • önéletrajzíró
  • formatervező
  • grafikusművész
  • festőművész
  • építészeti műszaki rajzoló
  • művész
  • ex libris készítő
  • rézkarckészítő
  • egyetemi tanár
Tisztségeegyetemi tanár
Iskolái
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Villa Romana Prize (1906)[16]
SírhelyeZentralfriedhof Friedrichsfelde
Festői pályafutása
Stílusaexpresszionizmus
Mesterei
  • Ludwig von Herterich
  • Rudolf Mauer
A Wikimédia Commons tartalmaz Käthe Kollwitz témájú médiaállományokat.

Käthe Kollwitz (Königsberg, 1867. július 8. – Moritzburg, 1945. április 22.) német grafikus, szobrász.

Életpályája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti családneve Schmidt. 1891-től Berlinben élt. Festészetet Königsbergben, Berlinben és Münchenben, szobrászatot 1904-től a párizsi Julian Akadémián tanult. Fiát az első világháborúban elvesztette. Szoros kapcsolatban állt a német baloldali mozgalmakkal.

Stílusa

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei a társadalmi igazságtalanságok ellen tiltakozó, elkötelezett alkotások. Stílusa ugyan a naturalizmusban gyökerezett, ám belső izzása miatt közel állt az expresszionizmushoz.

Főbb művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Litográfiasorozatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Takácsfelkelés (Ein Weberaufstand), (1897 – 1898)
  • Német parasztháború (Deutscher Bauernkrieg), (1908)
  • Háború (1924)
  • Proletárok (1925)

Fametszetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • In memoriam Karl Liebknecht (1919)

Köztéri szobrok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Szülők emlékműve (1924- 1932, Eessen-Roggevelde, Belgium)

Emlékezete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1991-ben arcképével német emlékbélyeget adta ki.
  • A Käthe Kollwitz-díj (Käthe-Kollwitz-Preis) is őrzi emlékét.
  • Teret neveztek el róla Berlinben (Kollwitzplatz).

Írásai, levelezése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Die Tagebücher 1908-1943. Hrsg. von Jutta Bohnke-Kollwitz. Siedler, Berlin 1989, ISBN 3-88680-251-5; Neuausgabe btb, München 2007, ISBN 978-3-442-73683-6
  • Briefe an den Sohn 1904–1945. Hrsg. von Jutta Bohnke-Kollwitz. Siedler, Berlin 1992, ISBN 3-88680-250-7 (bei den Briefen an ihren Sohn Hans Konrad Karl handelt es sich um die größte geschlossene Briefüberlieferung von Käthe Kollwitz)
  • Aus meinem Leben. Ein Testament des Herzens. Mit Zeichnungen von Käthe Kollwitz und einem Vorwort von Hans Kollwitz. Herder, Freiburg/Basel/Wien 1992, ISBN 3-451-04105-7; zuletzt 2006, ISBN 3-451-05757-3

Irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Lenka von Koerber: Käthe Kollwitz. Visszaemlékezések. Európa Könyvkiadó. Budapest, 1959.
  • Kontha Sándor: Käthe Kollwitz. 1867–1945. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Budapest, 1964.

Németül

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Andreas Benz: Es gibt auch ein Leben vor dem Tod. Zu Käthe Kollwitz. In: Der Überlebenskünstler: Drei Inszenierungen zur Überwindung eines Traumas. Europäische Verlagsanstalt, Hamburg 1997, ISBN 3-434-46233-3
  • Martin Fritsch (Hrsg.): Käthe Kollwitz. Zeichnung, Grafik, Plastik. Bestandskatalog des Käthe-Kollwitz-Museums Berlin. Seemann, Leipzig 1999, ISBN 3-86502-036-4
  • Martin Fritsch (Hrsg.): Hommage an, Homage to Käthe Kollwitz. Seemann, Leipzig 2005, ISBN 3-86502-117-4
  • Fritz Schmalenbach: Käthe Kollwitz. Langewiesche, Königstein 1965, ISBN 3-7845-2671-3
  • Werner Schmidt (Hrsg.): Die Kollwitz-Sammlung des Dresdner Kupferstichkabinetts. Graphik und Zeichnungen 1890-1912. DuMont, Köln 1988, ISBN 3-7701-2297-6
  • Kornelia Berswordt-Wallrabe: Käthe Kollwitz. Das Museum in Schwerin. 1997.
  • Ursula Trüper: Leider war ich ein Mädchen. Über Käthe Kollwitz. Edition Nautilus, Hamburg 2001, ISBN 3-89401-370-2

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Käthe Kollwitz
A Wikimédia Commons tartalmaz Käthe Kollwitz témájú médiaállományokat.
  1. ↑ "www.kollwitz.de/biografie".
  2. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 26.
  3. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  4. 1 2 "Käthe Kollwitz". RKDartists (holland nyelven).
  5. 1 2 "Käthe Kollwitz". CLARA (angol nyelven).
  6. ↑ "Käthe Schmidt Kollwitz". Benezit művészeti lexikon (Oxford) (angol nyelven). Oxford University Press. 2006.
  7. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 11.
  8. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кольвиц Кете, 2015. szeptember 27.
  9. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кольвиц Кете, 2015. szeptember 28.
  10. ↑ "Artnet".
  11. ↑ "abART".
  12. ↑ "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
  13. ↑ "Museum of Modern Art online collection" (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. december 4.
  14. ↑ "www.kollwitz.de/biografie". Hozzáférés: 2021. október 30.
  15. ↑ "www.dhm.de/lemo/biografie/kaethe-kollwitz".
  16. ↑ "www.villaromana.org/front_content.php?idcat=24&lang=1". Hozzáférés: 2022. április 26.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Käthe_Kollwitz&oldid=29427727”