Odavara
| Odavara (小田原市, Odawara) | |||
 | |||
| |||
| Egyéb jelképek | |||
| Fa | Japán feketefenyő | ||
| Virág | Japán sárgabarack | ||
| Madár | Kis csér | ||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Japán | ||
| Régió | Kantó | ||
| Prefektúra | Kanagava prefektúra | ||
| Alapítás éve | 1940. december 20. | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 189 038 fő (2020. szept. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1740 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 114,09 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 35° 15′ 53″, k. h. 139° 09′ 08″35.264611°N 139.152222°EKoordináták: é. sz. 35° 15′ 53″, k. h. 139° 09′ 08″35.264611°N 139.152222°E | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Kanagava prefektúra térképén | |||
| Odavara weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Odavara témájú médiaállományokat. | |||
Odavara (小田原市; Hepburn: Odawara) város Japán keleti részén, Kanagava prefektúra területén. 2010-ben a város lakosságát 203 038 főre becsülték, népsűrűségét pedig 1740 fő/km²-re. A város fő látványossága a vára, amely 1495 után mintegy száz évig a Go-Hódzsó nemzetség központja volt a hadakozó fejedelemségek korában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Odavara városa az Asigara-síkságon terül el, Kanagava prefektúra nyugati végében. Északon és nyugaton a Hakone-hegység, délen a Szagami-öböl, keleten pedig a Szakava-folyó határolja.
Történelme
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mai Odavarát körülvevő területeken már a prehisztorikus időkben voltak települések és régészeti kutatások szerint a Dzsómon-kor igen magas népsűrűséggel rendelkezett. A Nara-korban a terület Szagami tartomány Asigarasimo körzetének része lett. A Heian-korban uradalmakra (sóen) osztották fel és legnagyobb részét a Hatano nemzetség irányította. A Taira–Minamoto-háború idején az isibasijamai csatát a mai Odavara közelében vívták. A hadakozó fejedelemségek korában a terület a Kantó nagy részét uraló Go-Hódzsó nemzetség központja lett. 1590-ben Tojotomi Hidejosi azonban legyőzte őket az odavarai csatában és a terület Tokugava Iejaszu irányítása alá került.
A Tokugava-sógunátus idején az Odavara han része lett daimjók irányítása alatt. A település ebben az időben Odavara-dzsuku néven a Kiotót és Tokiót összekötő Tókaidó főút kilencedik állomáshelye lett. A Meidzsi-restauráció után az Odavara-birtokot prefektúrává szervezték át, amelyet összevontak a rövid életű Asigara prefektúrával, mielőtt Kanagava prefektúrához csatolták volna 1876-ban. Ekkoriban a prefektúra politikai és gazdasági súlypontja lassacskán Jokohamába tolódott el és ezt Odavara is megsínylette, lakossága ugyanis folyamatosan csökkent. Ez csak még inkább súlyosbodott, amikor a Tókaidó-vasútvonal elkerülte a várost és a sokkal északabbra fekvő Gotembán haladt keresztül.
Az 1923-as nagy kantói földrengés epicentruma a város mellett elterülő Izu Ósima sziget alatt volt. A földrengés elpusztította Tokiót, Jokohama kikötőjét, Csiba, Kanagava és Sizuoka prefektúrák több városát és komoly károkat okozott az egész Kantó régióban. Odavara épületeinek 90%-a romba dőlt, az állva maradt épületekben pedig tűz ütött ki.[2]
A város visszanyert valamit korábbi gazdagságából, amikor 1934-ben megnyitották a Tanna alagutat, amelyen keresztül a Tókaidó-vasútvonal eljuthatott Odavarába. A városi címet 1940. december 20-án kapta meg. 1945. augusztus 15-én Odavara volt az utolsó olyan Japán város, amelyet a szövetségesek bombáztak a második világháború során. 2000-ben a város átlépte a 200 000-es lélekszámot és ezzel különleges státuszú várossá vált, amely nagyban növelte a függetlenségét a központi kormányzattól.
Gazdasága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Odavara Nyugat-Kanagava fő kereskedelmi központja. A mezőgazdaság és a halászat viszonylag csekély szerepet játszik a helyi gazdaságban. Az ipar magában foglalja a könnyűipart a vegyipart és az ételfeldolgozást. Odavara egyúttal Jokohama és Tokió egyik alvóvárosaként is funkcionál.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosok száma | 198 327 | 194 086 | 189 038 |
| 2010 | 2015 | 2020 |
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "神奈川県の人口と世帯 - 神奈川県ホームページ" (japán nyelven). Hozzáférés: 2021. február 22.
- ↑ Hammer, Joshua: Yokohama Burning: The Deadly 1923 Earthquake and Fire that Helped Forge the Path to World War II, p. 113.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Odawara Castle" (angol nyelven). 2009. december 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 19.
- Robert Ketcherside, Maki Noguchi. "A premodern history of Odawara" (angol nyelven). Hozzáférés: 2010. december 19.
- "Odawara" (angol nyelven). Japan Nationial Tourism Organisation. Hozzáférés: 2010. december 19.
- Hammer, Joshua. (2006). Yokohama Burning: The Deadly 1923 Earthquake and Fire that Helped Forge the Path to World War II. New York: Simon & Schuster. 10-ISBN 0-7432-6465-7; 13-ISBN 978-0-7432-6465-5 (cloth)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Odawara című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Az odavarai vár története
- Hivatalos weboldal (japánul)
- Odawara Living
- Kanagawa Now Japan Tourist Guide International Website
- Cinema in Odawara Archiválva 2008. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (japánul)
