A gepĂĄrd (Acinonyx jubatus) a macskafĂ©lĂ©k csalĂĄdjĂĄnak jellegzetes tagja, az Acinonyx nem egyetlen Ă©lĆ faja. A többi macskafĂ©lĂ©tĆl karcsĂș, nyĂșlĂĄnk teste Ă©s hosszĂș lĂĄba kĂŒlönbözteti meg, valamint az, hogy karmait nem kĂ©pes visszahĂșzni. Mellkasa domborĂș, a hasa mĂ©lyen behĂșzott. Kis feje, rövid orra Ă©s magasan ĂŒlĆ szeme, kis kerek fĂŒle van, orrlyukai a jobb belĂ©gzĂ©s Ă©rdekĂ©ben nagyok. SĂĄrgĂĄs szĆrĂ©ben a kerek fekete pöttyök az ĂĄlcĂĄzĂĄst segĂtik. Orra kĂ©t oldalĂĄn cseppszerƱ fekete vonalak lĂĄthatĂłk. A felnĆtt ĂĄllat sĂșlya 40â65 kg, testhossza 112â135 cm, farka elĂ©rheti a 84 centimĂ©tert. Nappali vadĂĄsz. A leggyorsabb szĂĄrazföldi ĂĄllatkĂ©nt tartjĂĄk szĂĄmon; egyes mĂ©rĂ©sek szerint rövid tĂĄvon elĂ©rheti a 100 km/h-t. EttĆl azonban Ășgy kimelegszik, hogy ha nem ĂĄll le pihenni, akĂĄr bele is halhat.
A gepĂĄrd az amerikai CITES (EgyezmĂ©ny a veszĂ©lyeztetett vadon Ă©lĆ növĂ©ny- Ă©s ĂĄllatfajok nemzetközi kereskedelmĂ©rĆl) I. fĂŒggelĂ©kĂ©ben is szerepel, mint veszĂ©lyeztetett faj. Az összes nagymacska közĂŒl ezt a legnehezebb Ășj környezetbe telepĂteni. FogsĂĄgban nehezen szaporĂthatĂł, bĂĄr nĂ©hĂĄny ĂĄllatkertben mĂĄr sikerĂŒlt. Egykor a bundĂĄja miatt vadĂĄsztĂĄk, mostanra terĂŒletĂ©nek Ă©s zsĂĄkmĂĄnyĂĄllatainak megfogyatkozĂĄsa veszĂ©lyezteti fennmaradĂĄsĂĄt.
A felnĆttkort kevĂ©s gepĂĄrdkölykök Ă©ri meg, egyrĂ©szt
genetikai tĂ©nyezĆk, mĂĄsrĂ©szt a gepĂĄrddal versengĆ ragadozĂłk, (
oroszlĂĄnok,
hiĂ©nĂĄk, sĆt a
sasok) miatt. NĂ©hĂĄny biolĂłgus Ășgy gondolja, hogy a beltenyĂ©szet tĂșl nagy ahhoz, hogy eredmĂ©nyesen szaporodhasson. A mestersĂ©ges megtermĂ©kenyĂtĂ©ssel vĂ©gzett tenyĂ©szprogramok több ĂĄllatkertben sikerrel jĂĄrtak. MagyarorszĂĄgon a
szegedi és a
nyĂregyhĂĄzi ĂĄllatkertben lĂĄthatĂł.
A kezdĆlapon legutĂłbb megjelent szĂłcikkek: Hongkong zĂĄszlaja ⹠Anafilaxia ⹠Exobolygó ⹠Harisnya ⹠AnalĂłg elektromechanikus mƱszerek ⹠Alkonyat-sorozat ⹠Bay ZoltĂĄnÂ